NOSZLOP Veszprém vármegye egyik legrégibb települése. Legismertebb birtokosa a helység nevét felvevő Noszlopy nemzettség lehetett. A Noszlopy család egyik birtokperében arra hivatkozik, hogy, ősüknek a Botond nemzetségnek az itteni birtokukat Árpád fejedelem ajándékozta a Somló hegyével együtt. NOSZLOP első hallásra kissé furcsán hangzó neve régi időket, elfeledett népi emlékeket őriz. 1086 – 1235 közti okleveleken Nuztupe, Nuztup, 1349-ben Naztaph, 1488. Nozlop alakban előforduló helységnév. Végül a szelídebb hanglejtésű NOSZLOP változatban maradt meg. Nyelvészeink a szót nyugati szláv eredetűnek tartják, jelentése különleges: „NE ENGEDJ,NE HAGYD MAGAD”. Az itt élők nem engedték, nem hagyták el magukat a történelem nehéz, erőt próbáló korszakaiban sem. Sem a 1242-ben Dunántúlra zúduló tatár-támadás, sem a törökök átvonulása nem néptelenítette el a községet. A környék gazdag forrásokban. A település határát a Hajagos, a Tegye és a Cinca patakok jelölik. A Hajagos patakra épített mesterséges tóban halakat, a környékén vadkacsákat nevelnek. A Somló hegy, Ajka, Pápa és Devecser városok irányából könnyen megközelíthető, tulajdonképpen a közepén fekszik a hegy és a városok alkotta négyszögnek.
A Somló hegy borútjai, a Balaton és a városok közelsége miatt is érdemes településünkön elidőzni.
Programokban bővelkedik kicsiny falunk télen – nyáron, s Tegyei Katalinról szóló megfilmesített legendánk helyszíne is várja az ide látogatókat, az itt megpihenni vágyókat.
Szolnoki Brigitta
polgármester
Címere:
A község címere – a falu valószínűleg legkorábbi 1742-ben készült pecsétnyomóján található ábrázolás alapján készült, megőrizte annak meghatározó, jellemző elemeit.
A címer: egyenes állású, kerek talpú, hasított címerpajzsban elől (a heraldikai jobb oldalon) vörös mezőben zöld hármashalom, közepén elhelyezett aranykoronás, könyöklő, kék ruhás, szablyát tartó levágott kar, a szablya felett ezüst félhold. Hátul (a hereldikai bal oldalon) kék mezőben hegyével fölfelé és élével kifelé fordított, lebegő ezüst ekevas, felette hatágú aranycsillag.
A címer elemei az egykori nemesi és jobbágyfalu pecsétjének jelképeit őrizték meg. Egyaránt utalnak a település békés hétköznapjaira, valamint a helybéliek háborús időkben tanúsított hősiességére. A címer alapszínei a vendégszeretet, a barátság, a földből fakadó sok forrás és a mártírokra, hősökre, valamint a sokszor pusztító tűzvészre emlékeztető kék és píros színek.
A zászló fecskefarkú, a rúd felőli egyharmada kék, a szabadon beugró kétharmada vörös színű.
Az osztóvonalon úgy nyer elhelyezést a község címere, hogy a pajzs hasítóvonala egybeesik a zászló kék és vörös színének találkozásával.